Don Bosco Kiad logo
A magyar szalézi nyomda és könyvkiadó

A magyar szalézi nyomda és könyvkiadás rövid története

A kezdeti nehézségek leküzdése után Don Bosco példája nyomán Magyarországon is felmerült a nyomdalétesítés gondolata. A rákospalotai Clarisseum Fiúnevelő Intézetben működött Don Bosco Nyomda alapját 1925. januárjában néhány nemesszívű adakozó vette meg. A rendi szükségleteket kezdetben két kézisajtóval látták el, 1926-ban már egy kézi meghajtású gyorssajtót is szereztek. 1927 januárjában Sarkadi J. Alajos nyomdászmester iparengedélyével nyílt meg az üzem . Ősszel már fűző és vágógépük is volt, s 4 növendékkel megkezdték a nyomdászképzést, 1928-ban pedig három új nyomdagépet vásároltak.
A nyomda vezetését kezdetben Ádám László szalézi szerzetes pap látta el, majd miután Ádám atyát elöljárói 1927. júniusában a visegrádi gyermekmenhely igazgatójává nevezték ki, utóda a nyomdában Pintér József szalézi papnövendék lett.
A Szalézi Értesítő 1927. januári számát már a motoros géppel nyomtatták ki nyolcezer példányban, első ízben használva a motort.
A személyzet természetesen kevés volt ilyen nagy munka elvégzéséhez, de az áldozatkész munkatársak itt is nagy segítségére voltak a szalézi atyáknak.
1929-ben a szalézi mű munkatársai és jó barátai régi óhajuk beteljesülését érték meg: nyomdagép alá került Lemoyne János Don Bosco életrajzának első kötete magyar fordításban.
A rövid idő alatt hatalmas arányban fejlődött a szaléziak kiadói tevékenysége, a Don Bosco Nyomda kiadványai elterjedtek nemcsak az ország területén, hanem a hazánk határain kívül lévő magyarok körében is. 1936-ig összesen 185 könyv jelent meg és hozzávetőleg 125 ezer példányban, amely abban a korban nem kis teljesítménynek számított.
Ebben a nyomdában dolgozott 1940-49-ig az 1953-ban kivégzett Sándor István testvér, akinek boldoggáavatása folyamatban van.
1950 után a történelem sötét korszaka következett, amely nem tolerálta az Egyház hitterjesztő munkáját. A nyomda további sorsa egy időre nem alakult olyan fényesen, mint korábban – a kommunista vezetés államosította többek közt ezt a nyomdát is, így látszólag vége szakadt ennek a műnek. A nyomdát „végleg” bezárták, és a felszerelését államosították.
A rendszerváltozást követőn 1989-ben a szalézi rend is újrakezdhette működését, és természetes volt, hogy a könyvkiadást is újraélesztik. A Don Bosco Kiadó Bt. P. Szőke János SDB vezetésével az 1950 előtti Szalézi Művek folytatásaként 1991-ben kezdte újra működését. Munkáját támogatta a rendfőnökség és a Keresztény Tan Kiadója, emellett sok segítséget kapott az olaszországi szalézi kiadótól (Elle Di Ci).

A Don Bosco Kiadó 2011-ben a tartományfönökséget alkotó épületegyüttesben kapott helyet, átköltözött a Kiselli utca 79. szám alatti épületbe, megbízott vezetője pedig P. Depaula Flavio SDB. A Kiadó zavartalanul folytatja működését, az új kiadványok továbbra is a szalézi küldetéshez kapcsolódóan az ifjúság nevelésére irányulnak. Elsősorban a keresztény nevelés és a hitoktatás területén nyújtanak hasznos segédeszközöket, de emellett minden egyéb területen is, ami az ifjúságot érdekli.