2. A kommunikáció művészetének elsajátítása
Egyszerű, kreatív és szívig hatoló nyelv
Bosco János extrovertált ember volt. Szeretett ismerkedni, szerette a kapcsolatait ápolni, elmélyíteni. A művészetek és a játék lehetőséget jelentettek számára, hogy nevelni tudja lelkes közönségét és barátait.
Nagyon hamar megértette, hogy kiemelt fontossága van annak a nyelvezetnek, amellyel a keresztény üzenetet át akarja adni. Számára a művészetek átalakultak a hit valódi és hamisítatlan közvetítőivé. A játék kommunikációs metódussá vált; az interakció a tanítás módja lett. Az interperszonális kapcsolatok egyértelműen alapvető szerepet töltöttek be Don Bosco kommunikációjában.
Másrészről, ahogy János kapcsolata a barátaival fejlődött, ahogy egyre jobban megismerte önmagát és a többieket, fokozatosan felfedezte, hogyan kezelje mások véleményét, hogyan legyen meggyőző és hogyan vezessen másokat az önismeret felé. Sok új ötlete volt, tanult a hibákból, és megtanult örülni pusztán annak, hogy a többiekkel együtt lehet.
Miután a játékot már a művészetek és az emberi kapcsolatok részévé tette, az ifjú János elkezdett játszani a szavakkal, fejleszteni a nyelvi kompetenciáit. Megtanulta összekötni az érzelmeket a szavakkal. Képzelete a művészeteken keresztül fejeződött ki, és ez beindította gondolatait és ötleteit. Emiatt sokkal bátrabban lépett kapcsolatba társaival, és nyugodtabban tudta elfogadni a kudarc ehetőségét. Ezeken a fokozatos lépéseken keresztül hosszú utat tett meg a fiatal Bosco, amely végül eljutatta őt oda, hogy eredeti és autentikus kommunikátor legyen.
Így tanulta meg Bosco János a kommunikáció művészetét. Hamar megértette, hogy a nyelv birtoklása a legfontosabb kulcs a kommunikációhoz. Ezért tette bele a szívét minden szóba, az örömöt minden közlésébe.
A digitális világban ezek az aspektusok esszenciálisak, a fiatalok ezt tartják szem előtt.
Folytatjuk…
Forrás: Gildásio Mendes Dos Sanos: Don Bosco e la realtá digitale, Elledici, 2023.
